A város, ahol a Kecskeméti Főiskola működik
Kecskemét Magyarország közepén, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Buda-pesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. Ősi kereskedelmi útvonalak találkozásá-nál jött létre a település.
A nyelvészek egy része szerint a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik. Mások a kecske szót tekintik alapnak, a "mét" járást, menetet jelent. A kecske mellett szól, hogy a XIII. században Szent Miklós püspök - a legrégibb helybéli templomnak - a Barátok templomának védőszentje, a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A magyar nem kecsketenyésztő nép, de az lehetett az akkoriban itt élt sok bolgár, akiknek nyelvén a "koziczkameta" kecskejárást jelent. Ezt is magyaríthatták később Kecskemétre. Az egykori történelmi iratok Aegopolisnak, azaz Kecskevárosnak hívják a települést, s a város régi, fatárgyat, állatot megjelölő égetőbélyegzője a Bak csillagkép jegyével egyezett.
Kecskemét kedvező földrajzi helyzetét kihasználva vámszedő és vásározóhelyként hamar kiemelkedett a környező települések közül. Anjou Nagy Lajos király egy 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. A török hódoltság idején a környező elpusztult falvak lakóinak is menedékül szolgált a város. Első kézműves céhei a XVI. században alakultak. A földesúri függéstől a XIX. század első felében önerejéből váltotta meg magát a város lakossága.
A fejlett mezőgazdaság és a kiegyezést követő ipartelepítés tette lehetővé a nagyarányú városfejlesztést a XIX. sz. második felében: az egykori mezőváros piacteréből szecessziós palotákkal díszes főtér vált.
Kecskemétre mindig jellemző volt a különböző vallásokkal szembeni türelem. A "régi" és az "új" hit követői 1564-ben kötöttek egyezséget az öreg kőtemplom használatáról. Ezt követően más vallások hívei is otthonra leltek a városban. Erről tanúskodnak a főtéren található és a főtérhez közeli utcákban álló templomok. Szeged felől jőve még ma is rálátás nyílik a városra: innét látszik igazán, hogy Kecskemét mennyire a tornyok városa.
Több mint 100 éves múltra tekint vissza a kecskeméti szőlő- és gyümölcskultúra tudatos fejlesztése, a nagyarányú telepítések, valamint a szőlő- és gyümölcstelepítők tevékenysége. Kecskemét 1950 óta Bács-Kiskun megye székhelye, 108 ezer lakosa van, dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi, oktatási és kulturális központ. A térség és az ország életében betöltött gazdasági - regionális szerepkört erősíti az M5-ös autópálya 1998-as átadása, mely a várost bekapcsolja az európai úthálózati rendszerbe.
Az ipari tevékenység mellett meghatározó a városban a kereskedelmi - vendéglátó - szórakoztató szektor, egyre népszerűbbek az itt rendezett fesztiválok, találkozók, konferenciák. A belváros színfoltja a Malom Központ.
A város a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelye-inek, egyedülálló gyűjteményeknek és elismert tudományos intézeteknek is otthont ad, amelyeknek feladata művészeti és kulturális értékeink megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről évre visszatérő rendezvények, fesztiválok, kulturális programok egész sorával várja a látogatókat. (Katona József Színház, Katona József Megyei Könyvtár, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Nemzetközi Kerámia Stúdió, MTA Regionális Kutatások Központja - Alföldi Tudományos Intézet, Kiskunsági Nemzeti Park, Animációs Film Stúdió, Kiskunsági Nemzeti Park, múzeumok, kiállítótermek, egyéb kulturális intézmények).
A város a tanulás mellett a sokoldalú művelődés, a szórakozás, a pihenés és a kikapcsolódás tartalmas, gazdag lehetőségét kínálja minden főiskolás fiatal számára.