E-folyóiratok (pedagógia)
Hegedűs Gábor: A gyermekközpontú iskola
A rendszerváltással az oktatásban elkezdődött plurális szemlélet új stratégiák, módszerek, tanulásszervezési formák elterjedését tette lehetővé. Ez biztosította a pedagógusok szakmai gazdagodását. A társadalmi, gazdasági felgyorsult fejlődés az ismeret helyett az alkalmazásra helyezi a hangsúlyt, amely új felmérési eljárásokhoz vezet. A PISA jelentéshez kapcsolódó felmérések eredményei azt látszanak igazolni, hogy a lakosság teljességére vetítve a magyar oktatás hatékonysága nem versenyképes a nemzetközi összehasonlításban. Szemléletváltásra van szükség, amely új pedagógiai elméleti modelleket eredményez. Jelen tanulmányban a projektpedagógia elméletét és gyakorlatát mutatom be a magyar nevelési rendszerben. A hagyományos pedagógia a követelmények teljesítésére, a projektpedagógia a gyermeki érdeklődésre, az aktivitásra helyezi a hangsúlyt. A projektpedagógia a mi felfogásunkban nem alternatívája a hagyományos pedagógiának, hanem kiegészítik, feltételezik egymást. A kettő megfelelő arányú együttes alkalmazása érzékelhetően pozitív irányba módosítja a gyermekek, a tanulók tanuláshoz, ismeretek szerzéséhez való viszonyát.
A rendszerváltással az oktatásban elkezdődött plurális szemlélet új stratégiák, módszerek, tanulásszervezési formák elterjedését tette lehetővé. Ez biztosította a pedagógusok szakmai gazdagodását. A társadalmi, gazdasági felgyorsult fejlődés az ismeret helyett az alkalmazásra helyezi a hangsúlyt, amely új felmérési eljárásokhoz vezet. A PISA jelentéshez kapcsolódó felmérések eredményei azt látszanak igazolni, hogy a lakosság teljességére vetítve a magyar oktatás hatékonysága nem versenyképes a nemzetközi összehasonlításban. Szemléletváltásra van szükség, amely új pedagógiai elméleti modelleket eredményez. Jelen tanulmányban a projektpedagógia elméletét és gyakorlatát mutatom be a magyar nevelési rendszerben. A hagyományos pedagógia a követelmények teljesítésére, a projektpedagógia a gyermeki érdeklődésre, az aktivitásra helyezi a hangsúlyt. A projektpedagógia a mi felfogásunkban nem alternatívája a hagyományos pedagógiának, hanem kiegészítik, feltételezik egymást. A kettő megfelelő arányú együttes alkalmazása érzékelhetően pozitív irányba módosítja a gyermekek, a tanulók tanuláshoz, ismeretek szerzéséhez való viszonyát.
Hegedűs Gábor: Barkácsolás és konstruálás a gyermekkorban
Az oktatás már rég nem lehetne kizárólag az objektív ismeretek közvetítése. A pedagógus elsődleges feladata a gyermek egyéniségéhez kapcsolt személyiségfejlesztés. Egyenként aktivizálni a gyermekeket, akik értik a saját tevékenységük összefüggéseit. A konstruktív és az objektív ismeretelmélet együttes jelenléte biztosítja az eredményes oktatást. Ehhez új tartalmakra, új stratégiákra, új módszerekre, új követelményekre és új értékelési módokra van szükség. Az oktatás ne a tanmenetről, ne a tananyagról, hanem a tanulás folyamatáról, problémamegoldásokról és a gyermekek szubjektív tudásáról szóljon. Ebben a felfogásban megnő a tevékenységtanulás, a barkácsolás, a kísérletezés szerepe. a gyermekkortól a felnőttkorig. Mindehhez új szemléletű, hatékony pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés szükséges.
Az oktatás már rég nem lehetne kizárólag az objektív ismeretek közvetítése. A pedagógus elsődleges feladata a gyermek egyéniségéhez kapcsolt személyiségfejlesztés. Egyenként aktivizálni a gyermekeket, akik értik a saját tevékenységük összefüggéseit. A konstruktív és az objektív ismeretelmélet együttes jelenléte biztosítja az eredményes oktatást. Ehhez új tartalmakra, új stratégiákra, új módszerekre, új követelményekre és új értékelési módokra van szükség. Az oktatás ne a tanmenetről, ne a tananyagról, hanem a tanulás folyamatáról, problémamegoldásokról és a gyermekek szubjektív tudásáról szóljon. Ebben a felfogásban megnő a tevékenységtanulás, a barkácsolás, a kísérletezés szerepe. a gyermekkortól a felnőttkorig. Mindehhez új szemléletű, hatékony pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés szükséges.
Hegedűs Gábor: Barkácsolás, mint komplex ismeretszerzési lehetőség
Jelen tanulmányban a barkácsolást, mint a komplex tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségét mutatjuk be hasznosítható példákon keresztül, kiterjesztve modellezést a megfigyelésre és a kísérletezésre. A barkácsolás nem cél, hanem eszköz a tevékenység által való tanulás folyamatában. Ez a tevékenység látványossá, érdekessé, vonzóvá teszi a tanulást mind a tehetséges, mind a kevésbé tehetséges gyermekek, hallgatók, felnőttek számára egyaránt, prioritást biztosítva a természettudományos ismeretek iránti pozitív attitűdök kialakulásának.
Többször fordul elő, a komplexitás és a projektpedagógia sajátosságai miatt, hogy kísérletezéssel vezetjük be a barkácsolást, illetve az elkészített modellekkel végzünk kísérletezéseket. Ajánljuk, hogy iskolákban lehetőség szerint kerüljük a tanórába szorított időbeli korlátozásokat. A komplexitás miatt érdemes a különböző tanórákat egész napos, vagy több napos foglalkozásokba összevonni. Mint látni fogjuk, egy-egy jól szervezett foglalkozásban különböző tantárgyak ismeretanyaga tükröződik vissza
Jelen tanulmányban a barkácsolást, mint a komplex tapasztalat- és ismeretszerzés lehetőségét mutatjuk be hasznosítható példákon keresztül, kiterjesztve modellezést a megfigyelésre és a kísérletezésre. A barkácsolás nem cél, hanem eszköz a tevékenység által való tanulás folyamatában. Ez a tevékenység látványossá, érdekessé, vonzóvá teszi a tanulást mind a tehetséges, mind a kevésbé tehetséges gyermekek, hallgatók, felnőttek számára egyaránt, prioritást biztosítva a természettudományos ismeretek iránti pozitív attitűdök kialakulásának.
Többször fordul elő, a komplexitás és a projektpedagógia sajátosságai miatt, hogy kísérletezéssel vezetjük be a barkácsolást, illetve az elkészített modellekkel végzünk kísérletezéseket. Ajánljuk, hogy iskolákban lehetőség szerint kerüljük a tanórába szorított időbeli korlátozásokat. A komplexitás miatt érdemes a különböző tanórákat egész napos, vagy több napos foglalkozásokba összevonni. Mint látni fogjuk, egy-egy jól szervezett foglalkozásban különböző tantárgyak ismeretanyaga tükröződik vissza
Hegedűs Gábor: Kreativitásra, innovációra nevelés a technikában, az óvodai barkácsolásban az eredményorientált projektek által
A készségtantárgyak tantárgyi keretet, a projektpedagógia tanulásszervezési keretet biztosítja a kreativitás fejlesztéséhez. Jelen tanulmányban a technikának, az óvodai barkácsolásnak a fontosságát emeljük ki a kreatív személyiség fejlesztésében. A kreativitásra nevelésnél a technikát, a barkácsolást nem megtanítandó célként, hanem eszközként kell kezelni a személyiségfejlesztésben. Ne akarjunk sokat készíttetni, hanem a konvergens gondolkodás helyett a divergens gondolkodásnak adjunk teret. A látszólag egyszerű feladatok jobban mozgósítják a gyermekeket, a tanulókat, biztosabb részükre a siker elérése. Az elért siker motivál az újabb feladatokra. A kreativitás így lesz az önmaga motivációja.
A készségtantárgyak tantárgyi keretet, a projektpedagógia tanulásszervezési keretet biztosítja a kreativitás fejlesztéséhez. Jelen tanulmányban a technikának, az óvodai barkácsolásnak a fontosságát emeljük ki a kreatív személyiség fejlesztésében. A kreativitásra nevelésnél a technikát, a barkácsolást nem megtanítandó célként, hanem eszközként kell kezelni a személyiségfejlesztésben. Ne akarjunk sokat készíttetni, hanem a konvergens gondolkodás helyett a divergens gondolkodásnak adjunk teret. A látszólag egyszerű feladatok jobban mozgósítják a gyermekeket, a tanulókat, biztosabb részükre a siker elérése. Az elért siker motivál az újabb feladatokra. A kreativitás így lesz az önmaga motivációja.
Hegedűs Gábor: A játékpedagógia elmélete és gyakorlata a konstruálásban
A tanító- és óvóképzésben a hallgatók megtanulják a játékpedagógiához kapcsolódó elméleti ismereteket, de azok a tanítási gyakorlatban nem érvényesülnek. Ezt látszanak igazolni saját tapasztalataink, megfigyeléseink, vizsgálódásaink. A tanulmányunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, a játékelmélet helyett fontosabb a hallgatóinkat játszani megtanítani, és játékos formában tanítani a játékpedagógiára. Ezzel elérhető, hogy az elemi szinten nagyobb teret kapjon a játék, a játék alkalmazása, a tanulók által játékként megélt foglalkozások szervezése az oktatásban. Erre szükség van, mert egyre nagyobb a lemaradásunk a gyermekek szükségle-teihez alkalmazkodó oktatásban.
A tanító- és óvóképzésben a hallgatók megtanulják a játékpedagógiához kapcsolódó elméleti ismereteket, de azok a tanítási gyakorlatban nem érvényesülnek. Ezt látszanak igazolni saját tapasztalataink, megfigyeléseink, vizsgálódásaink. A tanulmányunkkal arra szeretnénk felhívni a figyelmet, a játékelmélet helyett fontosabb a hallgatóinkat játszani megtanítani, és játékos formában tanítani a játékpedagógiára. Ezzel elérhető, hogy az elemi szinten nagyobb teret kapjon a játék, a játék alkalmazása, a tanulók által játékként megélt foglalkozások szervezése az oktatásban. Erre szükség van, mert egyre nagyobb a lemaradásunk a gyermekek szükségle-teihez alkalmazkodó oktatásban.
Hegedűs Gábor: A természettudományos ismeretek alapozása a kisgyermekkorban
Az ipar, a szolgáltatás, a műszaki kutatás az oktatás és a tudományos és technikai forradalom felgyorsulásával egyre több, kreatív, magasan kvalifikált természettudományos és műszaki képzettségű szakembert igényel. A kereslet növekedésének köszönhetően a felsőoktatásban a 2008-as évben a legalacsonyabb pontszámokkal a mérnök szakokra nyertek felvételt a már elsőéves hallgatók. Ennek ellenére az államilag meghatározott keretszámokat sem sikerült feltölteni. Az ok, a közoktatásban nincs affinitása a tanulóknak a természettudományokhoz, a matematikához, a közoktatásba beleértve az óvodát és az alsó tagozatot is. Véleményünk szerint a megújítást a természettudományos és műszaki képzésben, az óvodában, az elemi szinten és az ezekhez kapcsolódó óvópedagógus és tanítóképzésben kell kezdeni.
Az ipar, a szolgáltatás, a műszaki kutatás az oktatás és a tudományos és technikai forradalom felgyorsulásával egyre több, kreatív, magasan kvalifikált természettudományos és műszaki képzettségű szakembert igényel. A kereslet növekedésének köszönhetően a felsőoktatásban a 2008-as évben a legalacsonyabb pontszámokkal a mérnök szakokra nyertek felvételt a már elsőéves hallgatók. Ennek ellenére az államilag meghatározott keretszámokat sem sikerült feltölteni. Az ok, a közoktatásban nincs affinitása a tanulóknak a természettudományokhoz, a matematikához, a közoktatásba beleértve az óvodát és az alsó tagozatot is. Véleményünk szerint a megújítást a természettudományos és műszaki képzésben, az óvodában, az elemi szinten és az ezekhez kapcsolódó óvópedagógus és tanítóképzésben kell kezdeni.
Ovárdics Andrea: Történeti áttekintés az allergiás eredetű légúti betegségek geográfiai kutatásairól
Az allergiás eredetű légúti betegségek előfordulásának területi differenciája a levegő kémiai és biológiai szennyezettségével hozható összefüggésbe, amelyek az egyén életminőségét nagymértékben negatívan befolyásolják, továbbá jelentős társadalmi- gazdasági- egészségügyi kérdést jelentenek az Európai Unióban. Így az allergia morbiditásának csökkentésére irányuló kutatások, amelyek az indikáló faktorok komplexitása miatt interdiszciplinárisak, kiemelt népegészségügyi célt képviselnek. Jelen tanulmányban célul tűztem ki azon geográfiai kutatások áttekintését, amelyek az allergiás eredetű légúti betegségek területi differenciáit vizsgálták, fókuszpontba állítva az allergiás rhinitis epidemiológiájának összefüggéseit elemző dokumentumokat. Összefoglalást nyújt arról, hogy a komplex földrajzi környezet hogyan befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, valamint milyen társadalmi folyamatok indukálódnak ennek következtében.
Az allergiás eredetű légúti betegségek előfordulásának területi differenciája a levegő kémiai és biológiai szennyezettségével hozható összefüggésbe, amelyek az egyén életminőségét nagymértékben negatívan befolyásolják, továbbá jelentős társadalmi- gazdasági- egészségügyi kérdést jelentenek az Európai Unióban. Így az allergia morbiditásának csökkentésére irányuló kutatások, amelyek az indikáló faktorok komplexitása miatt interdiszciplinárisak, kiemelt népegészségügyi célt képviselnek. Jelen tanulmányban célul tűztem ki azon geográfiai kutatások áttekintését, amelyek az allergiás eredetű légúti betegségek területi differenciáit vizsgálták, fókuszpontba állítva az allergiás rhinitis epidemiológiájának összefüggéseit elemző dokumentumokat. Összefoglalást nyújt arról, hogy a komplex földrajzi környezet hogyan befolyásolja a lakosság egészségi állapotát, valamint milyen társadalmi folyamatok indukálódnak ennek következtében.
Bodor Tamás, Hajnal Máté: A passzív dohányzás, avagy a kollektív büntetés
Elsődleges célunk felmérni milyen káros (főleg embertanilag) is valójában a passzív dohányzás. Ezt mérési adatokkal, különböző vizsgálatokkal támasztanánk alá. (TMDT Ifjúsági tagozat)
Elsődleges célunk felmérni milyen káros (főleg embertanilag) is valójában a passzív dohányzás. Ezt mérési adatokkal, különböző vizsgálatokkal támasztanánk alá. (TMDT Ifjúsági tagozat)
Farkas Erika, Füle Bianka: A gyermekek fogalomalkotásának fejlődése a természettudományban (absztrakt)
Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a gyermekek hogyan magyarázzák a természettudományi jelenségeket, illetve hogy hogyan fejlődik a jelenségekről alkotott képük kisiskolás kortól a felnőtt korig. A gyermekek fejlődését a környezeti hatások mellett a szociális háttér is befolyásolja, mint a TIMSS és a PISA vizsgálatok is bizonyítják. Dolgozatunkban a tudományos fejlődésüket vizsgáljuk, és nem az értelmi fejlődésüket befolyásoló tényezőket.
Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a gyermekek hogyan magyarázzák a természettudományi jelenségeket, illetve hogy hogyan fejlődik a jelenségekről alkotott képük kisiskolás kortól a felnőtt korig. A gyermekek fejlődését a környezeti hatások mellett a szociális háttér is befolyásolja, mint a TIMSS és a PISA vizsgálatok is bizonyítják. Dolgozatunkban a tudományos fejlődésüket vizsgáljuk, és nem az értelmi fejlődésüket befolyásoló tényezőket.
Alexa Barbara, Szabó Alexandra: Tevékenység általi tanulás (absztrakt)
Munkánk célja az volt, hogy a gyermeket nyitottá tegyük a természettudományos jelenségekre, ismeretekre. Nem megtanítani, hanem elmagyarázni, megértetni, feltárni kívántuk a gyermekek előtt a világ működését, mechanizmusát. A kutatás ideje alatt megfigyeléseket és folyamatos dokumentálást végeztünk. Témakörünkben az egyéni sajátosságokra fektettük a hangsúlyt és azokat vizsgáltuk mélyebben. Elemzési módszerként a folyamatos jegyzetelést, diktafonos rögzítést, valamint videózást választottuk.
Munkánk célja az volt, hogy a gyermeket nyitottá tegyük a természettudományos jelenségekre, ismeretekre. Nem megtanítani, hanem elmagyarázni, megértetni, feltárni kívántuk a gyermekek előtt a világ működését, mechanizmusát. A kutatás ideje alatt megfigyeléseket és folyamatos dokumentálást végeztünk. Témakörünkben az egyéni sajátosságokra fektettük a hangsúlyt és azokat vizsgáltuk mélyebben. Elemzési módszerként a folyamatos jegyzetelést, diktafonos rögzítést, valamint videózást választottuk.
Bakosi Szilvia, Nagy Zsuzsanna: A tagozatváltás problémái és megoldási lehetőségei gyermekszemmel (absztrakt)
Az alsó tagozatból a felsőbe történő átmenet, a tagozatváltás komoly gondot okoz a gyakorlatban, nincsenek rá felkészülve sem a tanulók, sem a pedagógusok. A következmények közismertek, az okok feltárásával és a talán létező jó gyakorlatok bemutatásával azonban alig foglalkoznak a pedagógiai kutatók. Dolgozatunk témájául ezért választottuk 4-5. osztályos átmenet empirikus kutatását az elmúlt évtized új szemléletét alkalmazva: nevelési vizsgálat keretében a gyermekek értékelése alapján, segítségükkel kívántuk feltárni a problémákat, és keresni a megoldási lehetőségeket.
Az alsó tagozatból a felsőbe történő átmenet, a tagozatváltás komoly gondot okoz a gyakorlatban, nincsenek rá felkészülve sem a tanulók, sem a pedagógusok. A következmények közismertek, az okok feltárásával és a talán létező jó gyakorlatok bemutatásával azonban alig foglalkoznak a pedagógiai kutatók. Dolgozatunk témájául ezért választottuk 4-5. osztályos átmenet empirikus kutatását az elmúlt évtized új szemléletét alkalmazva: nevelési vizsgálat keretében a gyermekek értékelése alapján, segítségükkel kívántuk feltárni a problémákat, és keresni a megoldási lehetőségeket.
Csabai Katalin, Tényi Tímea: Tudomány vagy áltudomány? A grafológiai elméletek igazolása a kérdőív és az íráselemzés módszerével a 20 és 22 éves korosztály körében (absztrakt)
Dolgozatunkban megpróbálunk rávilágítani a grafológia elméleti és gyakorlati megnyilvánulásaira. Valójában munkánk során feltárjuk, hogy mi jellemző a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán tanuló 20 és 22 év közötti hallgatók írásképére. Az elemzés tárgyát e korosztály énképsajátosságai képezték, amelyeket az oválok („a” és „o”) írásmódja alapján elemeztük. Célunk az volt, hogy kiderítsük azt, hogy a hallgatók által kitöltött kérdőívek, másrészt az írásminták eredményei igazolják-e egymást. Azaz, hogy azt az eredményt kapjuk-e a kérdőívekben, mint az írásmintákban.
Dolgozatunkban megpróbálunk rávilágítani a grafológia elméleti és gyakorlati megnyilvánulásaira. Valójában munkánk során feltárjuk, hogy mi jellemző a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán tanuló 20 és 22 év közötti hallgatók írásképére. Az elemzés tárgyát e korosztály énképsajátosságai képezték, amelyeket az oválok („a” és „o”) írásmódja alapján elemeztük. Célunk az volt, hogy kiderítsük azt, hogy a hallgatók által kitöltött kérdőívek, másrészt az írásminták eredményei igazolják-e egymást. Azaz, hogy azt az eredményt kapjuk-e a kérdőívekben, mint az írásmintákban.
Gerő Szilvia: A terhességmegszakítással kapcsolatos vélekedések a 18 és 25 éves nők körében (absztrakt)
Dolgozatomban bemutatom a terhességmegszakítás magyarországi helyzetét, majd az abortusz keltette érzelmi reakciókat a 18 és 25 éves kor közötti nők körében. Feltárom, hogy melyek azok a külső és belső tényezők, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a nők döntését egy nem kívánt terhesség esetében. Továbbá célom, hogy hiteles képet adjak a válsághelyzetbe került nők, párok helyzetéről.
Dolgozatomban bemutatom a terhességmegszakítás magyarországi helyzetét, majd az abortusz keltette érzelmi reakciókat a 18 és 25 éves kor közötti nők körében. Feltárom, hogy melyek azok a külső és belső tényezők, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a nők döntését egy nem kívánt terhesség esetében. Továbbá célom, hogy hiteles képet adjak a válsághelyzetbe került nők, párok helyzetéről.
Gyulai Fanni, Szalai Tímea Edit: Mit eszünk? Mit együnk? – Az egészséges táplálkozás témakör feldolgozása az általános iskola 3. osztályában (absztrakt)
Mint leendő tanítók fontosnak éreztük azt, hogy megtudjuk, milyen szerepet tölt be a gyermeket életében az étkezés, mennyire vannak tisztában a helyes étkezési szokásokkal, a mennyiségekkel és a minőséggel. Eddigi tapasztalataink alapján azt feltételeztük, hogy a választott gyakorlati helyünkön, a kiskunfélegyházi Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3. a osztályában a tanulók nem rendelkeznek megfelelő tudással az egészséges táplálkozásról.
Mint leendő tanítók fontosnak éreztük azt, hogy megtudjuk, milyen szerepet tölt be a gyermeket életében az étkezés, mennyire vannak tisztában a helyes étkezési szokásokkal, a mennyiségekkel és a minőséggel. Eddigi tapasztalataink alapján azt feltételeztük, hogy a választott gyakorlati helyünkön, a kiskunfélegyházi Darvas József Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 3. a osztályában a tanulók nem rendelkeznek megfelelő tudással az egészséges táplálkozásról.
Halász Nikoletta, Süki Regina: „Élj egészségesen!” Projektoktatás a kecskeméti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 3. osztályában (absztrakt)
A kutatásunkkal az volt a célunk, hogy megtudjuk, hogyan alkalmazható a projektpedagógia, mint oktatási stratégia a sajátos nevelési igényű tanulóknál. Munkánk során kiváló tanulási módszernek bizonyult ezen gyermekeknél a projektoktatás.
A kutatásunkkal az volt a célunk, hogy megtudjuk, hogyan alkalmazható a projektpedagógia, mint oktatási stratégia a sajátos nevelési igényű tanulóknál. Munkánk során kiváló tanulási módszernek bizonyult ezen gyermekeknél a projektoktatás.
Hutvánger Éva, Sirkó Mariann: A tanár-diák kapcsolat és az iskolai élet mai helyzetének megítélése a két fél szemszögéből (absztrakt)
Vizsgálatunkkal azon feltevéseinket szeretnénk alátámasztani, hogy a pedagógus személyisége, attitűdje rendkívül meghatározó az iskolai élet bármely területén.
Vizsgálatunkkal azon feltevéseinket szeretnénk alátámasztani, hogy a pedagógus személyisége, attitűdje rendkívül meghatározó az iskolai élet bármely területén.
Kocsis Zsanett, Kujbus Bernadett: Az utazás témakör feldolgozása projekt-tevékenységgel (absztrakt)
A dolgozatunk témájának az utazást választottuk. Úgy gondoljuk, hogy a kirándulások nemcsak kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, hanem alkalmasak az új ismeretek, információk könnyed elsajátítására is. Szeretnénk, ha a gyermekek is kedvet kapnának az utazáshoz.
A dolgozatunk témájának az utazást választottuk. Úgy gondoljuk, hogy a kirándulások nemcsak kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak, hanem alkalmasak az új ismeretek, információk könnyed elsajátítására is. Szeretnénk, ha a gyermekek is kedvet kapnának az utazáshoz.
Kovács Anikó: Magatartászavarok jelző tünetei az óvodában (absztrakt)
Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy manapság olyan gyakran emlegetett hiperaktivitás és agresszió, ritmikus rendellenesség valóban olyan gyakori gond-e a gyermeknevelésben, mint amennyire könnyedén címkézünk meg vele egy gyermeket.
Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy manapság olyan gyakran emlegetett hiperaktivitás és agresszió, ritmikus rendellenesség valóban olyan gyakori gond-e a gyermeknevelésben, mint amennyire könnyedén címkézünk meg vele egy gyermeket.
Magyari Judit, Szabó Anett: A balkezesség és az oktatás (absztrakt)
Hipotézisünk szerint a mai napig előfordul az oktatási-nevelési intézményekben a balkezesek hátrányos megkülönböztetése, az átszoktatásra való törekvés. Olyan kérdések összegyűjtésére törekedtünk, amelyekkel bizonyítani, vagy éppen cáfolni lehet egyes kutatások eredményeit.
Hipotézisünk szerint a mai napig előfordul az oktatási-nevelési intézményekben a balkezesek hátrányos megkülönböztetése, az átszoktatásra való törekvés. Olyan kérdések összegyűjtésére törekedtünk, amelyekkel bizonyítani, vagy éppen cáfolni lehet egyes kutatások eredményeit.
Mirity Dóra, Paksi Gábor, Polyák Bernadett: A kreativitás fejlesztése az elemi szinten a természettudományok körében (absztrakt)
A természettudományokban rejlő kreativitás még több aspektusból kiaknázatlan területnek számít, éppen ezért tanulmányunkban igyekszünk minél többet foglalkozni ezzel, és bemutatni, hogyan kapcsolódik össze mindez az alkotókészséggel és annak fejlesztésével. Arra is kitérünk, hogy miként lehet egy fajta ötletet többféleképpen felhasználni és kivitelezni.
A természettudományokban rejlő kreativitás még több aspektusból kiaknázatlan területnek számít, éppen ezért tanulmányunkban igyekszünk minél többet foglalkozni ezzel, és bemutatni, hogyan kapcsolódik össze mindez az alkotókészséggel és annak fejlesztésével. Arra is kitérünk, hogy miként lehet egy fajta ötletet többféleképpen felhasználni és kivitelezni.
Pósa Nóra, Szabó Erzsébet: A vallás és az életkori sajátosságok hatása (absztrakt)
A dolgozatunkban több oldalról megvizsgáltuk a folyamatokat, melyek a gyermekek fogalomalkotásában megjelenhetnek. Érdekes kísérletekkel, megfigyelésekkel, kérdőívelemzéssel vizsgáltuk a gyermek természeti folyamatokról alkotott képzeteinek beépülését, illetve hogyan használják a természettudományos fogalmakat a különböző korcsoportok. Választ kerestünk arra, mennyire befolyásolja a gyermekek e területen történő fogalomalkotását a családi háttér milyensége, a település típusa, ahol él, illetve a felekezeti iskola hatása.
A dolgozatunkban több oldalról megvizsgáltuk a folyamatokat, melyek a gyermekek fogalomalkotásában megjelenhetnek. Érdekes kísérletekkel, megfigyelésekkel, kérdőívelemzéssel vizsgáltuk a gyermek természeti folyamatokról alkotott képzeteinek beépülését, illetve hogyan használják a természettudományos fogalmakat a különböző korcsoportok. Választ kerestünk arra, mennyire befolyásolja a gyermekek e területen történő fogalomalkotását a családi háttér milyensége, a település típusa, ahol él, illetve a felekezeti iskola hatása.
Varga Szilvia: A televízió hatása az óvodáskorú gyermekek tanulási folyamataira
Napjainkra az elektronikus médiumok, különösképpen a televízió, a gyermekek mindennapjainak szerves részévé váltak. Befolyásolják mentális és nyelvi fejlődésüket, szocializációjuk folyamatát. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen hatással lehet a televízió a gyermekek tanulási folyamataira.
Napjainkra az elektronikus médiumok, különösképpen a televízió, a gyermekek mindennapjainak szerves részévé váltak. Befolyásolják mentális és nyelvi fejlődésüket, szocializációjuk folyamatát. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy milyen hatással lehet a televízió a gyermekek tanulási folyamataira.
ESEMÉNYNAPTÁR
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
