E-folyóiratok (természettudomány)
Horváth Zoltán, Horváth Henriett, Lévai Péter, Vecseri Csaba: A csemegekukorica heteroptera kártevői
A poloskák csemegekukoricában okozott kártételéről a növényvédelmi állattanban kevés irodalmi adatot találunk. Szórványosan, jelentős károkat tudnak okozni intenzív szaporaságuk révén. Nagyszámú, igen változatos színű és alakú poloska tartozik a Pentatomidae családba, melyen belül három alcsaládot különböztetünk meg (Pentatomidae, Asopinae, Acanthosominae). A család fajai az egész világon elterjedtek. Hazánkban az említett 3 alcsalád, 29 nemének 63 faja él. A család fajainak többsége növényeken szívogat. A fajok kisebb része (Amyotinae) ragadozó életmódot folytat (hernyókat pusztítanak). Vizsgálataink során tapasztaltuk, hogy a poloskafajok igen nagy ökológiai plaszticitással rendelkeznek és a szélsőséges időjárási körülmények számukra kedvezőtlen hatásait tápnövény-cserével képesek áthidalni. A későbbiekben folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a magyarországi rovarfauna faji összetételét, egyedszám változását, esetlegesen új betelepülő, tájidegen, jövevényfajok (adventív- jelenleg karantén kártevők) megjelenését. Ugyanis az egyre szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá váló időjárásunk kedvez a fent említett kártevők megtelepedésének, szaporodásának.
A poloskák csemegekukoricában okozott kártételéről a növényvédelmi állattanban kevés irodalmi adatot találunk. Szórványosan, jelentős károkat tudnak okozni intenzív szaporaságuk révén. Nagyszámú, igen változatos színű és alakú poloska tartozik a Pentatomidae családba, melyen belül három alcsaládot különböztetünk meg (Pentatomidae, Asopinae, Acanthosominae). A család fajai az egész világon elterjedtek. Hazánkban az említett 3 alcsalád, 29 nemének 63 faja él. A család fajainak többsége növényeken szívogat. A fajok kisebb része (Amyotinae) ragadozó életmódot folytat (hernyókat pusztítanak). Vizsgálataink során tapasztaltuk, hogy a poloskafajok igen nagy ökológiai plaszticitással rendelkeznek és a szélsőséges időjárási körülmények számukra kedvezőtlen hatásait tápnövény-cserével képesek áthidalni. A későbbiekben folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a magyarországi rovarfauna faji összetételét, egyedszám változását, esetlegesen új betelepülő, tájidegen, jövevényfajok (adventív- jelenleg karantén kártevők) megjelenését. Ugyanis az egyre szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá váló időjárásunk kedvez a fent említett kártevők megtelepedésének, szaporodásának.
Horváth Zoltán, Horváth Henriett, Lévai Péter, Vecseri Csaba: Az articsóka növényvédelmi technológiája
Az articsóka „üzemi” növényvédelmi technológiájának kidolgozásával hazánkban csak az utóbbi években történtek eredmények próbálkozások (Báics E., 2009, nem publikált adat) az ország déli részén, Mélykút város körzetében. Kis kultúra lévén, ennek a „reneszánszát” élő növénynek – amelyet a mediterrán országokban főzelékfélének, 250 gr-os fészkeit pedig kirántva (Izrael, Spanyol- és Olaszország), Franciaországban pedig zöldségként fogyasztanak – az utóbbi években ugyancsak „felfutó” a piaca. Nem is annyira zöldségnövényként, mint inkább szárazvirágként forgalmazzák. Ezt a robosztus, bokros, erős szárú, olykor 180 cm magasra is megnövő „látványos” növényt már a rómaiak is termesztették. Hatalmas fészkein a bronzszínű pikkelyek merevek, elállóak, a virágok élénkszínűek (Grey-Wilson C. és Goaman V., 1990). Évelőágyak hátterében igen mutatós, de igen jelentős a felhasználási területe a szárazvirág kötészetben. Látványosan „kiugró”, ibolyakék csöves virágai és szeldelt levelei valóban az egyik legattraktívabb szárazvirággá teszik. A szükséges növényvédelmi beavatkozások is – többnyire – ennek érdekében történnek.
Az articsóka „üzemi” növényvédelmi technológiájának kidolgozásával hazánkban csak az utóbbi években történtek eredmények próbálkozások (Báics E., 2009, nem publikált adat) az ország déli részén, Mélykút város körzetében. Kis kultúra lévén, ennek a „reneszánszát” élő növénynek – amelyet a mediterrán országokban főzelékfélének, 250 gr-os fészkeit pedig kirántva (Izrael, Spanyol- és Olaszország), Franciaországban pedig zöldségként fogyasztanak – az utóbbi években ugyancsak „felfutó” a piaca. Nem is annyira zöldségnövényként, mint inkább szárazvirágként forgalmazzák. Ezt a robosztus, bokros, erős szárú, olykor 180 cm magasra is megnövő „látványos” növényt már a rómaiak is termesztették. Hatalmas fészkein a bronzszínű pikkelyek merevek, elállóak, a virágok élénkszínűek (Grey-Wilson C. és Goaman V., 1990). Évelőágyak hátterében igen mutatós, de igen jelentős a felhasználási területe a szárazvirág kötészetben. Látványosan „kiugró”, ibolyakék csöves virágai és szeldelt levelei valóban az egyik legattraktívabb szárazvirággá teszik. A szükséges növényvédelmi beavatkozások is – többnyire – ennek érdekében történnek.
Horváth Zsuzsa: Növényválasztás a kertben
A házi – és nyaralókertek területének viszonylag kis mérete lehetőséget ad a részletek aprólékos átgondolására, megvalósítására. A kert több mint különböző növények együttes élőhelye, egyedi, az életformánknak, életvitelünknek megfelelő környezetet is biztosít. A jól kialakított kertben a növények fontos szerepeket kapnak. Feladatuk a por- és zajszűrés, a szélvédelem, az árnyékadás, térformálás. Díszes megjelenésük esztétikai élményszerzésünket biztosítja a formai és szín kontraszthatással, valamint a méretek és arányok helyes kialakításával.
A házi – és nyaralókertek területének viszonylag kis mérete lehetőséget ad a részletek aprólékos átgondolására, megvalósítására. A kert több mint különböző növények együttes élőhelye, egyedi, az életformánknak, életvitelünknek megfelelő környezetet is biztosít. A jól kialakított kertben a növények fontos szerepeket kapnak. Feladatuk a por- és zajszűrés, a szélvédelem, az árnyékadás, térformálás. Díszes megjelenésük esztétikai élményszerzésünket biztosítja a formai és szín kontraszthatással, valamint a méretek és arányok helyes kialakításával.
Horváth Zsuzsa: Szárazvirág-kötészet, felhasználható gyüjtött növények, növényi részek
A szárazvirágok alkalmazása az ókortól kezdve ismeretes. A hervadhatatlan (amaranthus) majd a halhatatlan (immortális) jelentés nyomán immortella összefoglaló néven illették a szárazvirágokat. Európában a XVII - XIX. században élte felhasználásának virágkorát. Század eleji leírások szerint hazánkban télen a virágárusok kosarát a szárazvirágok (homoki gyopár, sziki lapu), töltötték ki, gyakran élénk színekre festve. Az 1980 - as évektől forgalma és jelentősége mára a tízszeresére nőtt. Közkedveltségének egyik oka, hogy formájukban, színükben a választék óriásira bővült, valamint hosszú idejű és sokoldalú díszítő értéke fontossá vált a mai kor emberének.
A szárazvirágok alkalmazása az ókortól kezdve ismeretes. A hervadhatatlan (amaranthus) majd a halhatatlan (immortális) jelentés nyomán immortella összefoglaló néven illették a szárazvirágokat. Európában a XVII - XIX. században élte felhasználásának virágkorát. Század eleji leírások szerint hazánkban télen a virágárusok kosarát a szárazvirágok (homoki gyopár, sziki lapu), töltötték ki, gyakran élénk színekre festve. Az 1980 - as évektől forgalma és jelentősége mára a tízszeresére nőtt. Közkedveltségének egyik oka, hogy formájukban, színükben a választék óriásira bővült, valamint hosszú idejű és sokoldalú díszítő értéke fontossá vált a mai kor emberének.
Hoyk Edit: A megújuló energiákhoz kapcsolódó vállalkozói-üzleti készségek fejlesztési lehetőségei a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Karán
A biomassza előállításának, értékesítésének, hasznosításának teljes folyamata hatékonyan szolgálja a Karon tanulóknak, közülük is elsősorban a környezetgazdálkodási agrármérnök, valamit a gazdaság- és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatóknak gyakorlati képzését. A tevékenység betekintést nyújt a termelés-értékesítés-felhasználás folyamatának lépéseibe a vállalkozók szemszögéből, amellyel hozzájárulhatunk saját üzleti vállalkozásuk sikeres megalapozásához.
A biomassza előállításának, értékesítésének, hasznosításának teljes folyamata hatékonyan szolgálja a Karon tanulóknak, közülük is elsősorban a környezetgazdálkodási agrármérnök, valamit a gazdaság- és vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgatóknak gyakorlati képzését. A tevékenység betekintést nyújt a termelés-értékesítés-felhasználás folyamatának lépéseibe a vállalkozók szemszögéből, amellyel hozzájárulhatunk saját üzleti vállalkozásuk sikeres megalapozásához.
Buzas Istvan, Hoyk Edit, Hüvely Attila, Borsné Pető Judit: Nitrát-szennyezés vizsgálata homoktalajon
Most frequent form of environmental pollution connecting to agriculture is nitrate pollution, cause by excessive fertilizing. This pollution is dangerous in that case, if nitrate pollution can reach the groundwater level.
An incidentally nitrate pollution can diffuse with a great rate into the deeper layers, because of the good water conduction of sandy soils around Kecskemét. We have examinations from many years, what we completed with research of nitrate fertilization’s effect on the yield. Our question was what is the nitrate amount in the soil after different dose of fertilizer. Another question is, how long the nitrate as a pollutant can reach the groundwater level, which is in 4-6 meter deepness.
Most frequent form of environmental pollution connecting to agriculture is nitrate pollution, cause by excessive fertilizing. This pollution is dangerous in that case, if nitrate pollution can reach the groundwater level.
An incidentally nitrate pollution can diffuse with a great rate into the deeper layers, because of the good water conduction of sandy soils around Kecskemét. We have examinations from many years, what we completed with research of nitrate fertilization’s effect on the yield. Our question was what is the nitrate amount in the soil after different dose of fertilizer. Another question is, how long the nitrate as a pollutant can reach the groundwater level, which is in 4-6 meter deepness.
Kovács András, Tóthné Taskovics Zsuzsanna: A fény és hő hatása a paprika bogyójára
In vegetable forcing growers are often harassed by the problem whether crops have all the factors at their disposal necessary for their optimal development. Particularly 4 factors – radiation, temperature, water and nutrients – influence plant growth. A harmonious correlation between these factors is needed to get high yield and excellent quality. The difficulty is, however, that growers can only recognize effects in minimum 7-10 days after their occurrence or even later.
A new type of Phytomonitor can supply growers with immediate information about the reaction of plants to positive or negative environmental factors. During the whole growing period the momentary state of stem and berry growth and the whole process can be traced.
In our trial the effect of temperature was studied on the growth of white pepper varieties suitable for stuffing in hydroponics at differenct growing periods.
Results supplied new information about optimal and extreme temperature values needed for pepper development. Data necessitate further studies including radiation intensity.
In vegetable forcing growers are often harassed by the problem whether crops have all the factors at their disposal necessary for their optimal development. Particularly 4 factors – radiation, temperature, water and nutrients – influence plant growth. A harmonious correlation between these factors is needed to get high yield and excellent quality. The difficulty is, however, that growers can only recognize effects in minimum 7-10 days after their occurrence or even later.
A new type of Phytomonitor can supply growers with immediate information about the reaction of plants to positive or negative environmental factors. During the whole growing period the momentary state of stem and berry growth and the whole process can be traced.
In our trial the effect of temperature was studied on the growth of white pepper varieties suitable for stuffing in hydroponics at differenct growing periods.
Results supplied new information about optimal and extreme temperature values needed for pepper development. Data necessitate further studies including radiation intensity.
Kovács András, Tóthné Taskovics Zsuzsanna: Fajta specifikus technológiafejlesztés lehetősége paprikahajtatásban
Magyarország egyik fontos exportcikke a hajtatott fehér paprika, ami még mindig – és reményeink szerint még sokáig- hungaricumnak számít. A piacon azonban egyre inkább éleződik a verseny, csak minőségi áruval és nagy hozamokkal lehet sikeres a termesztő. Ehhez nemcsak magas szintű termesztés, hanem fajtákra kidolgozott pontos termesztés technológia szükséges.
A hajtatásban az a legfontosabb, hogy a környezeti tényezők összhangja kedvező feltételeket teremtsen a növény növekedéséhez és ezáltal magas hozamokat érjünk el. Ezért fontos, hogy részletes ismereteink legyenek az egyes fajták környezeti igényeiről, tudjuk, hogy milyen feltételek között adják a legjobb minőséget és a legnagyobb termésmennyiséget, természetesen jövedelmezően.
Magyarország egyik fontos exportcikke a hajtatott fehér paprika, ami még mindig – és reményeink szerint még sokáig- hungaricumnak számít. A piacon azonban egyre inkább éleződik a verseny, csak minőségi áruval és nagy hozamokkal lehet sikeres a termesztő. Ehhez nemcsak magas szintű termesztés, hanem fajtákra kidolgozott pontos termesztés technológia szükséges.
A hajtatásban az a legfontosabb, hogy a környezeti tényezők összhangja kedvező feltételeket teremtsen a növény növekedéséhez és ezáltal magas hozamokat érjünk el. Ezért fontos, hogy részletes ismereteink legyenek az egyes fajták környezeti igényeiről, tudjuk, hogy milyen feltételek között adják a legjobb minőséget és a legnagyobb termésmennyiséget, természetesen jövedelmezően.
Németh Krisztina: A borkultúra szerepe a fiatalok mindennapjaiban
A rendszerváltás óta Magyarország szőlőtermesztése és borászata jelentős átalakulás ment át, változott a területnagyság, a birtokszerkezet, a technológia és nem utolsósorban a szemlélet. Előtérbe került a minőség, a környezettudatos termesztés kérdése, egyre nagyobb hangsúlyt kapott és kap a borturizmus és borkultúra szerepe, mely a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszköze lehet. A borkultúra nem csak a kulturált borfogyasztással foglalkozik, hanem magában foglalja a termesztéstörténetet, a művészeteket, a népszokásokat, a vallást, a gasztronómiát és mindazon ismereteket, melyek a szőlőtermesztés ill. borászat terén évszázadok, évezredek alatt felhalmozódtak. Tudatosan fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy nem az alkohol élvezete a fő motívum a bor fogyasztásánál, hanem egy olyan nemes italról van szó, amelynek előállítása komoly felkészültséget igényel, megélhetést biztosít, emberek, tájak, nemzetek kultúráját közvetíti az egész világon.
A rendszerváltás óta Magyarország szőlőtermesztése és borászata jelentős átalakulás ment át, változott a területnagyság, a birtokszerkezet, a technológia és nem utolsósorban a szemlélet. Előtérbe került a minőség, a környezettudatos termesztés kérdése, egyre nagyobb hangsúlyt kapott és kap a borturizmus és borkultúra szerepe, mely a vidékfejlesztés egyik lehetséges eszköze lehet. A borkultúra nem csak a kulturált borfogyasztással foglalkozik, hanem magában foglalja a termesztéstörténetet, a művészeteket, a népszokásokat, a vallást, a gasztronómiát és mindazon ismereteket, melyek a szőlőtermesztés ill. borászat terén évszázadok, évezredek alatt felhalmozódtak. Tudatosan fel kell hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy nem az alkohol élvezete a fő motívum a bor fogyasztásánál, hanem egy olyan nemes italról van szó, amelynek előállítása komoly felkészültséget igényel, megélhetést biztosít, emberek, tájak, nemzetek kultúráját közvetíti az egész világon.
Nagy Bernadett: Éjszakai lepkék a Kecskeméti Arborétumban
A dolgozat az arborétum fénycsapdájában gyűjtött éjjeli lepkék meghatározását, rendszertani besorolást végzi, és azt vizsgálja, hogy milyen károkat okozhatnak az erdők állományában. (TMDK Ifjúsági tagozat)
A dolgozat az arborétum fénycsapdájában gyűjtött éjjeli lepkék meghatározását, rendszertani besorolást végzi, és azt vizsgálja, hogy milyen károkat okozhatnak az erdők állományában. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Hornyák Nikolett: A talajvédelem lehetőségei
A kecskeméti talajvizsgálati laboratórium tevékenysége segíti a gazdálkodókat nem csak a jogszabályokban előírt talajvédelmi szabályok betartásában, hanem a társadalom egésze számára fontos „élhető környezeti állapot” fenntartásában. Az egyszerű, gyors, olcsó és radikális talajvizsgálati módszerek, és az egyre magasabb szakmai, szellemi és technikai felkészültség, és a minőségellenőrzés a garancia mindezek megvalósulására. (TMDK Ifjúsági tagozat)
A kecskeméti talajvizsgálati laboratórium tevékenysége segíti a gazdálkodókat nem csak a jogszabályokban előírt talajvédelmi szabályok betartásában, hanem a társadalom egésze számára fontos „élhető környezeti állapot” fenntartásában. Az egyszerű, gyors, olcsó és radikális talajvizsgálati módszerek, és az egyre magasabb szakmai, szellemi és technikai felkészültség, és a minőségellenőrzés a garancia mindezek megvalósulására. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Tők Iringó: Bomba, homok, vaddohány
Viszaszorítható-e a selyemkoró? (TMDK Ifjúsági tagozat)
Viszaszorítható-e a selyemkoró? (TMDK Ifjúsági tagozat)
Tőke Barbara, Horváth Sándor: Hogyan járulhatunk hozzá az élhetőbb környezetünkhöz?
Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezet-egészségügyi, és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Fontos lenne a kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Az épített környezet, azaz a település védelme, fenntarthatóvá, élhetőbbé tétele természetvédelmi, tájvédelmi, környezet-egészségügyi, és nem utolsósorban érzelmi-hangulati, mentális kérdés. Fontos lenne a kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítása és fenntartása. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Virág Zsófia: A biomassza energetikai hasznosítási lehetőségei
Dolgozatomban, a növénytermesztésben melléktermékként keletkező szalma energetikai hasznosítási lehetőségét vizsgáltam. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Dolgozatomban, a növénytermesztésben melléktermékként keletkező szalma energetikai hasznosítási lehetőségét vizsgáltam. (TMDK Ifjúsági tagozat)
Apródné Ságodi Zita : Mohács város zöldfelületeinek bemutatása, parkrekonstrukciós tevékenységének ismertetése (absztrakt)
A dolgozat pillérét két közpark részletes bemutatása, növényállományának felmérése, különböző szempontok szerinti értékelése, illetve a 2009/2010. évi parkrehabilitációs tevékenységünk ismertetése adja. A növényesítési tervek elkészítéséhez szükséges alapadatok megszerzése hatalmas energiát igényelt. A felmérés közben számos problémára, hiányosságra figyeltem fel, melyeket megemlítek a dolgozat során. A zöldterületeink minőségének megóvása, javítása érdekében sorra veszem a város legfontosabb feladatait, mondanivalómat fényképekkel, táblázatokkal, diagramokkal gazdagon illusztrálom – megállapításaim, javaslataim alátámasztására.
Konzulens: Prof. Dr. Lévai Péter, Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet
A dolgozat pillérét két közpark részletes bemutatása, növényállományának felmérése, különböző szempontok szerinti értékelése, illetve a 2009/2010. évi parkrehabilitációs tevékenységünk ismertetése adja. A növényesítési tervek elkészítéséhez szükséges alapadatok megszerzése hatalmas energiát igényelt. A felmérés közben számos problémára, hiányosságra figyeltem fel, melyeket megemlítek a dolgozat során. A zöldterületeink minőségének megóvása, javítása érdekében sorra veszem a város legfontosabb feladatait, mondanivalómat fényképekkel, táblázatokkal, diagramokkal gazdagon illusztrálom – megállapításaim, javaslataim alátámasztására.
Konzulens: Prof. Dr. Lévai Péter, Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet
Berta Andrea: Az ökológiai gazdálkodás a falusi- és ökoturizmus szolgálatában (absztrakt)
A szelíd turizmus egyre népszerűbbé váló formája a falusi-és az ökoturizmus. Magyarország a turizmus szempontjából gazdag természeti, kulturális, történelmi és népművészeti adottságokkal rendelkezik, ami a falusi vendéglátás területén is kiválóan alkalmazható. Az elmúlt évtizedekben az ökológiai gazdálkodás, mint környezetkímélı mezıgazdaság jelentısége megnőtt. Dolgozatom célja a kiskunfélegyházi kistérségben működő ökológiai gazdálkodások turizmusban betöltött szerepének vizsgálata.
Konzulens: Dr. Ferenczy Tibor, Mőszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet
A szelíd turizmus egyre népszerűbbé váló formája a falusi-és az ökoturizmus. Magyarország a turizmus szempontjából gazdag természeti, kulturális, történelmi és népművészeti adottságokkal rendelkezik, ami a falusi vendéglátás területén is kiválóan alkalmazható. Az elmúlt évtizedekben az ökológiai gazdálkodás, mint környezetkímélı mezıgazdaság jelentısége megnőtt. Dolgozatom célja a kiskunfélegyházi kistérségben működő ökológiai gazdálkodások turizmusban betöltött szerepének vizsgálata.
Konzulens: Dr. Ferenczy Tibor, Mőszaki, Ökonómiai és Vidékfejlesztési Intézet
Csaplár Károly: Réz jelenléte egy ültetvény talajában (absztrakt)
Az élőlények számára különböző mértékben szükséges réz az egyik legrégebben és legelterjedtebben használt fém. Dolgozatomban a saját gyümölcsültetvényünk állapotát vizsgáltam a réz talajbani felhalmozódása szempontjából, mert foglalkoztat a réz jelenléte, és mert számomra is fontos a környezetünk védelme. Fontosnak tartom, hogy amennyiben lehetséges, a termesztéstechnológiákban csökkentsük a szermaradékok felhalmozódásának lehetıségét, köztük a rézét is, mert a feleslegben kijuttatott anyagok felhalmozódhatnak és felboríthatják az egyensúlyt, pl.: a talajban a tápanyagok egyensúlyát. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Az élőlények számára különböző mértékben szükséges réz az egyik legrégebben és legelterjedtebben használt fém. Dolgozatomban a saját gyümölcsültetvényünk állapotát vizsgáltam a réz talajbani felhalmozódása szempontjából, mert foglalkoztat a réz jelenléte, és mert számomra is fontos a környezetünk védelme. Fontosnak tartom, hogy amennyiben lehetséges, a termesztéstechnológiákban csökkentsük a szermaradékok felhalmozódásának lehetıségét, köztük a rézét is, mert a feleslegben kijuttatott anyagok felhalmozódhatnak és felboríthatják az egyensúlyt, pl.: a talajban a tápanyagok egyensúlyát. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Gazsi Annamária: Környezettudatosság a 21. században (A környezetiség kérdése) (absztrakt)
termelő ipar számára ezek alkalmazása. A napi híradásokból is tájékozódhatunk, milyen újításokat, új projekteket hírdetnek a nemzetközi cégek. De mit jelent ez egy átlagos magyar család számára, mit tesznek ık a környezetük védelme érdekében? Mire számíthatunk a fiatal generációktól? Dolgozatomban egy Borsod- megyei település általános iskola diákjait kérdeztem. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
termelő ipar számára ezek alkalmazása. A napi híradásokból is tájékozódhatunk, milyen újításokat, új projekteket hírdetnek a nemzetközi cégek. De mit jelent ez egy átlagos magyar család számára, mit tesznek ık a környezetük védelme érdekében? Mire számíthatunk a fiatal generációktól? Dolgozatomban egy Borsod- megyei település általános iskola diákjait kérdeztem. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Lajos Károly: Hidrokultúrában termesztett saláta különböző növényi részeinek arzéntartalma arzénnel szennyezett öntözővíz hatására (absztrakt)
A dolgozatom témája az arzénnel szennyezett öntözővíz és tápoldat hatásának vizsgálata hidrokultúrás saláta tesztnövénnyel végzett kísérletben. A vizsgálat a Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény és Zöldségtermesztési Intézete és Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában valósulhatott meg. Beszélek a salátáról, mint hidrokultúrás növényről. Azért választottam ezt a kísérletet, mert érdekelt, hogy miként akkumulálódhat ez a toxikus elem a növény egyes részeiben. A kísérletben rendelkezésünkre állt a Kertészeti Főiskolai Kar bemutatókertje, valamint a laboratórium. A növény egyes vegetatív szerveinek a vizsgálatára a laboratóriumban került sor. Előkészítettük a mintákat, majd következett a műszeres mérés. Ennek segítségével határoztuk meg a mintákban az arzén mennyiségét, majd kiértékeltük a vizsgálati eredményeket. Konzulens: Hüvely Attila, Környezettudományi Intézet
A dolgozatom témája az arzénnel szennyezett öntözővíz és tápoldat hatásának vizsgálata hidrokultúrás saláta tesztnövénnyel végzett kísérletben. A vizsgálat a Kertészeti Főiskolai Kar Dísznövény és Zöldségtermesztési Intézete és Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumának összefogásában valósulhatott meg. Beszélek a salátáról, mint hidrokultúrás növényről. Azért választottam ezt a kísérletet, mert érdekelt, hogy miként akkumulálódhat ez a toxikus elem a növény egyes részeiben. A kísérletben rendelkezésünkre állt a Kertészeti Főiskolai Kar bemutatókertje, valamint a laboratórium. A növény egyes vegetatív szerveinek a vizsgálatára a laboratóriumban került sor. Előkészítettük a mintákat, majd következett a műszeres mérés. Ennek segítségével határoztuk meg a mintákban az arzén mennyiségét, majd kiértékeltük a vizsgálati eredményeket. Konzulens: Hüvely Attila, Környezettudományi Intézet
Kolman Attila: A pusztavacsi kocsányos tölgyesek egészségi állapota a szociális helyzet és a kor függvényében (absztrakt)
Méréseimet 3 különböző korú erdőrészletben végeztem, erdőrészletenként 3 mintaterületet létesítettem. A mintaterületek kezdőpontját a terepen jelzett karók mutatták, a mérések ezekből a pontokból indultak, 50 fát tartalmazó koncentrikus körök formájában. Minden mintaterületen megállapításra került egyedenként a fák szociális helyzete ill. az egészségi állapota, a későbbiekben összefüggéseket kerestem ezek között úgy, hogy befolyásoló tényezőként vizsgáltam a kort, mint meghatározó jellemzőt. Ábrázoltam a törvényszerűségeket, összehasonlításokat végeztem már létező, más évekből származó egészségügyi jellemzésekkel. Mindezek mellett, célom a vizsgálati eredmények alapján új megállapítások tétele volt, amelyek kiegészítik, árnyalják a korábbi kutatási eredményeket.
Konzulens: Dr. Tóth József, Környezettudományi Intézet mb.
Méréseimet 3 különböző korú erdőrészletben végeztem, erdőrészletenként 3 mintaterületet létesítettem. A mintaterületek kezdőpontját a terepen jelzett karók mutatták, a mérések ezekből a pontokból indultak, 50 fát tartalmazó koncentrikus körök formájában. Minden mintaterületen megállapításra került egyedenként a fák szociális helyzete ill. az egészségi állapota, a későbbiekben összefüggéseket kerestem ezek között úgy, hogy befolyásoló tényezőként vizsgáltam a kort, mint meghatározó jellemzőt. Ábrázoltam a törvényszerűségeket, összehasonlításokat végeztem már létező, más évekből származó egészségügyi jellemzésekkel. Mindezek mellett, célom a vizsgálati eredmények alapján új megállapítások tétele volt, amelyek kiegészítik, árnyalják a korábbi kutatási eredményeket.
Konzulens: Dr. Tóth József, Környezettudományi Intézet mb.
Nádudvari Gábor: A Rákóczifalvai hullámtéri tanösvény bemutatása (absztrakt)
Ez a tanösvény 2007-ben létesült egy EU-s pályázat révén, ahol többek között hullámtéri rehabilitáció, töltés áthelyezés is megvalósult a tanösvény kialakításával együtt. A tanösvény még csak néhány éves. Sajnos nem igazán ismerik még a környéken élők sem, ezért felmérést készítettem kérdőívvel, mélyinterjúval. Főként ezek eredményei és az ezekből levonható következtetések és javaslataim lennének a dolgozat középpontjában. Röviden megemlítem a Tisza-folyó felszínformáló tevékenységét a területen. Idén rendkívül sokáig tartott a zöldár, ennek ideje alatt lerakódott iszapot megmértem. Egy biológus segítségével a jelenlegi növényzetet is felmértük, mert sajnos eléggé elgyomosodott a terület. Nagyon röviden ez utóbbi két vizsgálatomat is bemutatom. Konzulens: Dr. Hoyk Edit, Környezettudományi Intézet
Ez a tanösvény 2007-ben létesült egy EU-s pályázat révén, ahol többek között hullámtéri rehabilitáció, töltés áthelyezés is megvalósult a tanösvény kialakításával együtt. A tanösvény még csak néhány éves. Sajnos nem igazán ismerik még a környéken élők sem, ezért felmérést készítettem kérdőívvel, mélyinterjúval. Főként ezek eredményei és az ezekből levonható következtetések és javaslataim lennének a dolgozat középpontjában. Röviden megemlítem a Tisza-folyó felszínformáló tevékenységét a területen. Idén rendkívül sokáig tartott a zöldár, ennek ideje alatt lerakódott iszapot megmértem. Egy biológus segítségével a jelenlegi növényzetet is felmértük, mert sajnos eléggé elgyomosodott a terület. Nagyon röviden ez utóbbi két vizsgálatomat is bemutatom. Konzulens: Dr. Hoyk Edit, Környezettudományi Intézet
Nagy Nikoletta: Műtrágya kezelések hatása a gyeptermésre mészlepedékes csernozjom talajon (absztrakt)
A gyepeket különböző fenofázisban, legkésőbb virágzás állapotában kell betakarítani, ezért ehhez kell igazítani a tápanyagigény kielégítését, továbbá az egyes növedékek termés nagyságának kialakításához irányított növénytáplálást, helyes műtrágya elosztást kell végezni. A tápanyaggazdálkodás célja, hogy a különböző növényeket tápanyagigényük szerint elégítsük ki. Közismert, hogy a talajok tápanyagának hasznosulása nem azonos a trágyázatlan és a műtrágyázott talajban. A kísérleti terület 2006-2008-as eredményei alapján ezeket az állításokat a 12 kezelt parcella és a kontroll parcella segítségével mutatom be, mely terület immáron 33 éve mentes minden féle kezeléstől. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet, Hüvely Attila, Környezettudományi Intézet
A gyepeket különböző fenofázisban, legkésőbb virágzás állapotában kell betakarítani, ezért ehhez kell igazítani a tápanyagigény kielégítését, továbbá az egyes növedékek termés nagyságának kialakításához irányított növénytáplálást, helyes műtrágya elosztást kell végezni. A tápanyaggazdálkodás célja, hogy a különböző növényeket tápanyagigényük szerint elégítsük ki. Közismert, hogy a talajok tápanyagának hasznosulása nem azonos a trágyázatlan és a műtrágyázott talajban. A kísérleti terület 2006-2008-as eredményei alapján ezeket az állításokat a 12 kezelt parcella és a kontroll parcella segítségével mutatom be, mely terület immáron 33 éve mentes minden féle kezeléstől. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet, Hüvely Attila, Környezettudományi Intézet
Schmidtné Szantner Barbara Ildikó: Paprika termesztéstechnológiai vizsgálatok vándorfólia alatt (absztrakt)
TDK- dolgozatomban a Kecskeméti Főiskola kertészeti Főiskolai Karának bemutató kertjében, illetve Kiskőrösön Kite vándorfólia alatt végzett, három termesztési időszakot felölelő paprika hajtatási kísérleteimet szeretném bemutatni. A dolgozatom kísérleteit 2007-ben Kiskőrösön kezdtem metszett és nem metszett állomány, majd 2008-ban a belső kertben folytattam különböző árnyékolási technikák, végül 2009-ben fejeztem be különböző burkolóanyagok összehasonlítási méréseit végezve. Konzulens: Dr. Kovács András, Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet
TDK- dolgozatomban a Kecskeméti Főiskola kertészeti Főiskolai Karának bemutató kertjében, illetve Kiskőrösön Kite vándorfólia alatt végzett, három termesztési időszakot felölelő paprika hajtatási kísérleteimet szeretném bemutatni. A dolgozatom kísérleteit 2007-ben Kiskőrösön kezdtem metszett és nem metszett állomány, majd 2008-ban a belső kertben folytattam különböző árnyékolási technikák, végül 2009-ben fejeztem be különböző burkolóanyagok összehasonlítási méréseit végezve. Konzulens: Dr. Kovács András, Dísznövény- és Zöldségtermesztési Intézet
Szabari István: A környezetvédelmi fásítások hatása a tritikálé terméseredményére (absztrakt)
Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak a környezetvédelmi fásításokon belül a mezővédő erdősávok lokális klímajavító képességére, melyből az következik, hogy a szántóföldi növénytermesztés számára terméseredmény növekedés fog bekövetkezni. Létre lehet-e hozni olyan komplex rendszert a termőhelyeken, amelyek jelentősen befolyásolják a környezeti hatásokat, a kedvezőtlen termıhelyi adottságokkal rendelkező térségek termésmennyiségének növekedését? A dolgozat témaválasztása a Nagykőrösi Homokhátságon egy tritikáléval vetett gabona területen erre fog egyértelmő választ adni. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Dolgozatom célja, hogy rávilágítsak a környezetvédelmi fásításokon belül a mezővédő erdősávok lokális klímajavító képességére, melyből az következik, hogy a szántóföldi növénytermesztés számára terméseredmény növekedés fog bekövetkezni. Létre lehet-e hozni olyan komplex rendszert a termőhelyeken, amelyek jelentősen befolyásolják a környezeti hatásokat, a kedvezőtlen termıhelyi adottságokkal rendelkező térségek termésmennyiségének növekedését? A dolgozat témaválasztása a Nagykőrösi Homokhátságon egy tritikáléval vetett gabona területen erre fog egyértelmő választ adni. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Szalontai Enikő: A nitrogén hatása a fűszerpaprika és az étkezési paprika termésére, különböző talajtípusokon (absztrakt)
A kéttényezős kísérlet kezelései három talajtípus (homok-, öntés-, és csernozjom talaj), négy trágya dózis: 1. abszolút kontroll, 2. N60:P60:K120, 3. N120:P60:K120 + 150 t/ha középérett istállótrágya, 4. N180:P60:K120 kg/ha N, P2O5 és K2O hatóanyag alkalmazásával hat ismétlésben. A Kalorez kalocsai fűszerpaprika humuszos öntés talajon adta a legnagyobb a termést az összes az egészséges és légszáraz termést nézve is. Az étkezési paprikánál, mind három talajtípuson a szervestrágya + a műtrágya kezelés adta a legnagyobb, a kontrolokhoz mérten, 3-4-szeres terméstöbbletet. Eredményeink az ökológiai adottságok figyelembe vételére, valamint az istállótrágyának a rendkívül fontos szerepére hívják fel a figyelmet, elsősorban gyenge humusz ellátottságú homoktalajok esetében. Konzulens: Prof. Dr. Cserni Imre, Környezettudományi Intézet
A kéttényezős kísérlet kezelései három talajtípus (homok-, öntés-, és csernozjom talaj), négy trágya dózis: 1. abszolút kontroll, 2. N60:P60:K120, 3. N120:P60:K120 + 150 t/ha középérett istállótrágya, 4. N180:P60:K120 kg/ha N, P2O5 és K2O hatóanyag alkalmazásával hat ismétlésben. A Kalorez kalocsai fűszerpaprika humuszos öntés talajon adta a legnagyobb a termést az összes az egészséges és légszáraz termést nézve is. Az étkezési paprikánál, mind három talajtípuson a szervestrágya + a műtrágya kezelés adta a legnagyobb, a kontrolokhoz mérten, 3-4-szeres terméstöbbletet. Eredményeink az ökológiai adottságok figyelembe vételére, valamint az istállótrágyának a rendkívül fontos szerepére hívják fel a figyelmet, elsősorban gyenge humusz ellátottságú homoktalajok esetében. Konzulens: Prof. Dr. Cserni Imre, Környezettudományi Intézet
Szöllősy József: Szőlő fajtaváltás (absztrakt)
Uniós támogatás felhasználásával, átoltással valósítottam meg szőlőültetvényemben a fajtaváltást. Döntésem a Cserszegi fűszeresre irányult, melynél figyelembe vettem a Borvidék adottságait, a körülményeket, valamint a meglévő szőlőfajták 20-éves termesztési tapasztalatait. Az új ültetvényben megvalósítottam az integrált (környezetkímélő) termesztési módszert, melynek filozófiája teljesen más, mint a hagyományos technológia. Másként értelmezi az ember és a természet viszonyát. Összegeztem az elvégzett munkám eredményeit, tapasztalatait, feltártam előnyeit és hátrányait. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Uniós támogatás felhasználásával, átoltással valósítottam meg szőlőültetvényemben a fajtaváltást. Döntésem a Cserszegi fűszeresre irányult, melynél figyelembe vettem a Borvidék adottságait, a körülményeket, valamint a meglévő szőlőfajták 20-éves termesztési tapasztalatait. Az új ültetvényben megvalósítottam az integrált (környezetkímélő) termesztési módszert, melynek filozófiája teljesen más, mint a hagyományos technológia. Másként értelmezi az ember és a természet viszonyát. Összegeztem az elvégzett munkám eredményeit, tapasztalatait, feltártam előnyeit és hátrányait. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Tatárvári Károly: Homoktalajok széleróziója és annak hatásai (absztrakt)
TDK dolgozatomban homoktalajok szélerózió érzékenységét és az erózió hatását vizsgáltam a talajokon, szakirodalmi és saját adatok alapján. Mintavételi területem Fülöpháza-Kerekegyháza közigazgatási területe volt, mert ez jól reprezentálja a Duna-Tisza közének talajtípusait. Az erodálhatósági vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Szélcsatornájában, míg a talajtani vizsgálatokat a KF KFK Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában végeztem. Vizsgáltam a talajok: kritikus indítósebességét, szélprofilját, erodálhatóságát, mechanikai összetételét, Arany-féle kötöttségét, összes vízoldható sótartalmát, CaCO3 tartalmát, pH-ját, humusztartalmát, valamint alapvető tápelem tartalmát (NO2-NO3-N, P2O5, K2O, Na) és ezek változását a szélerózió hatására.
Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Prof. Dr. Cserni Imre, Környezettudományi Intézet
Prof. Dr. Lóki József, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet
Dr. Négyesi Gábor, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet
TDK dolgozatomban homoktalajok szélerózió érzékenységét és az erózió hatását vizsgáltam a talajokon, szakirodalmi és saját adatok alapján. Mintavételi területem Fülöpháza-Kerekegyháza közigazgatási területe volt, mert ez jól reprezentálja a Duna-Tisza közének talajtípusait. Az erodálhatósági vizsgálatokat a Debreceni Egyetem Szélcsatornájában, míg a talajtani vizsgálatokat a KF KFK Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriumában végeztem. Vizsgáltam a talajok: kritikus indítósebességét, szélprofilját, erodálhatóságát, mechanikai összetételét, Arany-féle kötöttségét, összes vízoldható sótartalmát, CaCO3 tartalmát, pH-ját, humusztartalmát, valamint alapvető tápelem tartalmát (NO2-NO3-N, P2O5, K2O, Na) és ezek változását a szélerózió hatására.
Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Prof. Dr. Cserni Imre, Környezettudományi Intézet
Prof. Dr. Lóki József, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet
Dr. Négyesi Gábor, Debreceni Egyetem, Földtudományi Intézet
Tóth Enikő: Az energiaerdős faapríték hasznosításának vizsgálata (absztrakt)
Diákköri dolgozatomban, az energiaerdő, mint alternatív megújuló energiaforrás kerül bemutatásra. A faapríték hasznosíthatóságát összehasonlítottam lignittel, biomasszával és egyéb faaprítékkal. A Mátrai erőmőnél végeztem kutatásaimat, és vizsgáltam, hogy a jelenleg használt technológia mellett, megfelelően alkalmazható-e az energiaerdőkből letermelt faapríték. A tapasztalatok alapján javaslatokat tettem, hogyan lehetne hatékonyabban, célszerűbben termelni és hasznosítani a faaprítékot. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Diákköri dolgozatomban, az energiaerdő, mint alternatív megújuló energiaforrás kerül bemutatásra. A faapríték hasznosíthatóságát összehasonlítottam lignittel, biomasszával és egyéb faaprítékkal. A Mátrai erőmőnél végeztem kutatásaimat, és vizsgáltam, hogy a jelenleg használt technológia mellett, megfelelően alkalmazható-e az energiaerdőkből letermelt faapríték. A tapasztalatok alapján javaslatokat tettem, hogyan lehetne hatékonyabban, célszerűbben termelni és hasznosítani a faaprítékot. Konzulens: Prof. Dr. Buzás István, Környezettudományi Intézet
Vörös Gergő: Tájértékelés a Solti-síkság példáján (absztrakt)
Ebben az előadásban leírom egy kistáj földrajzi jellemzőit, élővilágát, potenciáljait, egyedi tájértékeit, kitérek a kistáj esztétikai-, funkcionális-, és tájökológiai konfliktusaira részletesebben. Ezek a konfliktusok a Tétel-halom körüli kérdések és a leendő M8-as autópálya vonalvezetésének problémája. Összehasonlítom továbbá a kistájban található vizek vízminőségét, különbözı kémiai paraméterek alapján. Ezek a vizek a Duna folyam Soltnál, a Kiskunsági-főcsatorna és egy védett szikes tó, a Kelemen-szék. Konzulens: Dr. Hoyk Edit, Környezettudományi Intézet, Utassy Tibor Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őr
Ebben az előadásban leírom egy kistáj földrajzi jellemzőit, élővilágát, potenciáljait, egyedi tájértékeit, kitérek a kistáj esztétikai-, funkcionális-, és tájökológiai konfliktusaira részletesebben. Ezek a konfliktusok a Tétel-halom körüli kérdések és a leendő M8-as autópálya vonalvezetésének problémája. Összehasonlítom továbbá a kistájban található vizek vízminőségét, különbözı kémiai paraméterek alapján. Ezek a vizek a Duna folyam Soltnál, a Kiskunsági-főcsatorna és egy védett szikes tó, a Kelemen-szék. Konzulens: Dr. Hoyk Edit, Környezettudományi Intézet, Utassy Tibor Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őr
ESEMÉNYNAPTÁR
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
